A lekvár teszi el a nagymamát? – Gondolatok a mágiáról egy „továbbküldős” e-mail kapcsán
Bizonyára, kedves olvasó, te is
kaptál már olyan e-mail-t, amely arra biztat, hogy azt egy meghatározott számú
embernek küldd tovább, lehetőleg azonnal. Ezek közül nem egy valamilyen jövőben
bekövetkező jót helyez kilátásba, a továbbküldésért cserébe. Nagyon sok ilyen
e-mail kering az éterben, s közülük nem keveset én is megkaptam már. Ezeket
azonban, értelmetlennek és logikátlannak ítélve a benne megfogalmazott cselekvést,
s ezenközben nem egyszer igencsak bosszankodva a készítők, és nem utolsó sorban
a továbbküldők butaságán, rendre töröltem - egyet kivéve. Ez az egy ugyanis annyira
felháborított, hogy úgy döntöttem, megtartom. Akkor még nem tudtam, csak halványan
sejtettem, hogy a tartalom körül valami nagyon nincs rendjén...
"Isten akarata sosem vezet
olyan helyre, ahol az Isteni Kegyelem nem vigyáz rád." - olvashatjuk az
e-mail-ben, melyet a szerző minden bizonnyal tételmondatnak szánt. E
mondaton elgondolkodva, eszünkbe juthat, hányszor segített át minket Isten
egy-egy nehezebb helyzeten: lelki problémán, anyagi nehézségen, esetleg súlyos
betegségen, gyászon... Kedves olvasó, talán a te életedben is akadtak már ilyen
nehezebb periódusok, s ilyenkor te magad is megérezhetted: milyen jó Isten, aki
ezekben a helyzetekben keményen megtart és erőt ad. Szívedben mély hála ébred
Iránta, magasztalod Őt minden jóért, amit veled tett, nem utolsó sorban pedig ezért
a mondatért, amely ezen érzéseket keltette benned.
Valami azonban mégsincs rendjén.
A levél írója egyáltalán nem elmélkedésre szólítja fel olvasóit. A fent idézett
tételmondat előtt ugyanis, mintegy figyelem felhívóként, ez a mondat szerepel: "Összpontosíts a következő mondatra". De
miért kell összpontosítani - merül fel joggal a kérdés, nem kis megütközést keltve
a keresztény olvasóban (a tételmondat Istent keresztény kontextusba helyezi,
így megítélésem szerint az e-mail célközönsége is inkább, vagy teljes mértékben
keresztény emberekből áll) -, amikor az összpontosítás a tételmondat keresztény
szellemiségétől teljesen idegen? Azt pedig már végképp nem érti, miért
következik mindebből, vagyis az összpontosítás egyenes következményeként
valami, ettől teljesen független jó: "új munkahely, egy
lakás, házasság, vagy anyagi siker". Miért ilyen biztos a dolgában
az író, aki minden kétséget kizárva, "ex catedra" (tévedhetetlenül), kész
tényként állítja: "Az áldás jönni fog"
És miért lenne ennek feltétele az, hogy ezt az e-mail-t 12 embernek kell
továbbküldeni? Nem érti a 12-es számot sem. Miért éppen annyi? (Van valamilyen
jele, jelentősége a 12-es számnak, hogy mindenképpen ragaszkodik hozzá az író?)
S ha az olvasó véletlenül, puszta figyelmetlenségből elszámolná magát, és 12
helyett - mondjuk - 13 ismerősének küldené tovább, akkor már nem működne...? -
Ezer kérdés... És egyre nincs értelmes, LOGIKUS felelet, hiába keres ilyet a
kedves olvasó. De úgy látszik, az e-mail írója e tekintetben még csak meg sem
próbál bennünket eligazítani. Ehelyett ezt olvassuk az e-mail végén: "Ne szakítsd meg - (ti. a láncot - kiegészítés tőlem: M) vagy
ne kérdezgess. Ez egy próba. Életedben Isten számít legfontosabbnak? Ha igen,
állj meg aközben, amit csinálsz és küldd el 12 embernek, most. Figyeld, hogy
mit tesz Ő." Az író egy
nagyon alattomos módszert vet be az olvasó jobb belátásra térítéséhez: az érzelmi
manipulációt (zsarolás). Ezek szerint úgy gondolja: logikus, értelmes válaszra
egyáltalán nincs szükség. De miért is lenne, ha a mechanizmus - állítása
szerint - "működik". Én viszont azt javaslom, kedves olvasó, ne álljunk meg
ennél az igencsak semmitmondó magyarázatnál, hanem kutassunk tovább abban a
reményben, hogy végül megkapjuk a választ kérdésünkre, vagyis: mi a cselekedet,
és az annak következményeként létrejövő jó közti összefüggés lényege.
Mivel kérdésünkre a választ az
írásban nem találjuk meg, kutatásunkat végezzük egy kicsit szélesebb körben. Keressünk
hasonló példákat ezekre a megmagyarázhatatlan ok-okozati kapcsolatokra, s ezek
közös jellemzőit vizsgálva próbáljunk meg további következtetéseket levonni. Gyermekcsatornán,
egy műsor ajánlójában hallottam 1-2 éve a következőket: "Ugrálj a jobb lábadon,
eközben bal kézzel fogd meg az orrodat, és kívánj valamit! Kívánságod biztosan teljesülni
fog." A műsorban beszélő női hang tele volt magabiztossággal, mely azt sugallta
gyermeknézői felé, hogy ha mindenben utasításának megfelelően járnak el, kudarc
egyáltalán nem érheti őket, a módszer tökéletesen működik. Az az ügyes gyermek
pedig, akit mindez "tudásának" továbbfejlesztésére motivál, jelentkezhet
on-line varázslóiskolába, ahol, hét év tanulás után, maga is olyan komoly, nagy
varázslóvá válhat, mint Harry Potter, Ron Weasley, vagy Hermione Granger (https://lumos.gportal.hu/). (Ezt már nem a
kérdéses mesecsatorna hirdette.) Vannak azonban olyan (varázs)technikák is,
amelyekhez még varázspálca sem szükséges. Egy közülük, melyet első
bejegyzésemben az ún. "pozitív gondolkodás" kapcsán már idéztem, éppen Prof.
Dr. Bagdy Emőke tollából való: "Reggel, mielőtt kinyitom a szememet, beállítom
az agyamat arra, hogy ma egész nap jó dolgok történnek majd velem. Végigmondom
magamban ezt a rövid szöveget: "Jó reggelt kívánok magamnak és mindazoknak,
akiket szeretek, és akikkel ma csak találkozni fogok. Odavezetek egy
fénysugarat a lábujjaimhoz, végigvezetem az egész testemen, és mosolyog minden
pici sejtem, örül a mai napnak. Ma valami jó történik!"" (https://www.facebook.com/TunderEzoteria/posts/549225218453746)
Egy másik, igen népszerű technikához pedig nem szükséges egyéb, csak jobb
kezünk három ujja (a mutató, a középső és a gyűrűs). Ha ezeket összetesszük, és
erősen koncentrálunk arra, amit megkapni vagy elérni szeretnénk, minden
kívánságunk teljesül - hirdeti a módszer. Például biztosan fogunk szabad parkolóhelyet
találni egy zsúfolt utcán, vagy parkolásra kijelölt területen. (Ezt a példát
említi a módszer kézikönyve is.) A leírtakból talán ráismersz, kedves olvasó;
ezt tanítja az agykontroll. A különböző füstölők pénz-, pár- és egyéb "-bevonzó
képességéről" sokan meg vannak győződve. Csak egy csillagszóró vékonyságú
pálcát kell meggyújtani, és ezen apró mozdulat segítségével máris minden
megkapható, azonnal. Célirányos technikák elsajátítására egyre növekvő számban
könyvek is rendelkezésre állnak igény szerint. Íme néhány ezek közül:
Dob-szer-da Magyar Mágia (https://www.magyarmenedek.com/products/641/DOB-SZER-DA_-_Szinia_Bodnar_Erika.htm),
Mágia és asztrológia (https://www.magyarmenedek.com/products/11083/Magia_es_asztrologia_-_H_E__Douval.htm),
Boszorkányság és fekete mágia (https://www.magyarmenedek.com/products/10898/Boszorkanysag_es_fekete_magia_-_Montague_Summers.htm),
A fehérmágia titka (https://www.magyarmenedek.com/products/10544/A_fehermagia_titka.htm),
Számmágia,
számmisztika (https://www.magyarmenedek.com/products/10712/Szammagia_-_Szammisztika_-_Dr__Erich_Bischoff.htm),
(ez utóbbi talán magyarázatot adhat arra, miért éppen 12 embernek küldd tovább
a kérdéses e-mail-t...J), stb. Mindezen szerény felsorolással természetesen
nem célom a "spirituális érdeklődés" felkeltése a kedves olvasóban e
paranormális jelenség iránt. Mindössze csak példákat szerettem volna felhozni
annak igazolására, hogy ezen technikák eszközeikben nagyon különbözőek lehetnek
ugyan, egy közös jellemzőjük azonban mégis van, amire mindenképpen érdemes odafigyelnünk.
Egy nagyon pontos, minden részletében alaposan kidolgozott utasítás szerint
végzett cselekvés, mely lehet akár szó, szófordulat, ill. gondolat is,
maximális koncentráció mellett valamilyen (általunk kívánt) változást idéz elő
a környezetünkben, amely az általunk végzett cselekvésből logikailag sehogyan
sem következik. Miért kapnánk párt vagy több pénzt azáltal, hogy meggyújtunk egy
füstölőt? Miért találnánk nagyobb valószínűséggel (sőt biztosan!!!)
parkolóhelyet egy zsúfolt helyen akkor, ha három ujjunkat összetesszük, erős
koncentráció mellett is? Vagy miért érne bennünket bármilyen siker, ha a
kérdéses e-mail-t továbbküldjük? És mégis: a füstölőket tömegesen vásárolják,
az agykontroll tanfolyamok látogatottsága is hatalmas, a "pozitív gondolkodás",
mint ezoterikus irányzat népszerűbb, mint valaha... Ezek után talán már megértjük
annak a mondatnak a mibenlétét, amelyet az e-mail elején olvasunk: "MIKOR KAPTAM, AKKOR PONT EGY FONTOS ÚJ MEGBÍZÁST
NYERTEM MEG, szóval nagyon működik." (Kiemelés tőlem:
M). Logikába ütköző ugyan, de - valami miatt - mégis működik!!! S hogy mi ez a
"valami", erre a kérdésre eddig még senki sem tudott értelmes választ adni. A
különféle (kétes működési elvű) praktikák egyre népszerűbbé válása azonban arra
enged következtetni, hogy az ezeket igénybe vevő emberek már nem is keresik többé
ezeket a logikus magyarázatokat, hanem megmaradnak a dolgok felszínes tudomásul
vételénél, elfogadva azt a semmitmondó magyarázatot, hogy: "Azt írták!"
Kedves keresztény olvasó, kérlek, állj itt meg egy percre, és tedd hited
mérlegére mindazt, amit e sorok közt olvastál. Gondold végig, milyen emberképet
vázol eléd a mágia világa! Az ember, aki előtt immár nincs lehetetlen, e
technikák segítségével bármit megtehet / elérhet, amit csak akar. A
gondolatnak, a szónak és a cselekedetnek tehát - e világkép "hitvallása" szerint
- valóban teremtő ereje van!!! A helyzet paradoxonát, vagyis ezt a kifordult
világképet nagyon jól jellemzi írásom címe: "a lekvár teszi el a nagymamát". Itt
azonban már semmi helye a tréfának, a dolog véresen komollyá kezd válni. "Az
okkultisták közvetlen befolyást képesek gyakorolni a világra, és ki is tűzik
célként az ennek megfelelő hatások elérését. A mágia nem hagy érvényesülni maga
felett semmiféle hatalmat. Az okkultisták azt gondolják, hogy szellemeket és
démonokat képesek befolyásolni és szolgálatukba állítani." (A MÁGIÁRÓL ÉS A DÉMONOLÓGIÁRÓL. A TOSCANAI
(OLASZORSZÁG) PÜSPÖKI KONFERENCIA LELKIPÁSZTORI ÚTMUTATÁSA 1995: https://maranatha.uw.hu/magia.htm)
Az ember, Isten teremtménye itt már nem alázatos kérő többé, hanem öntudatos
TEREMTŐ! Ne tévesszen meg tehát az Istenről szóló szép gondolat, az e-mail-nek
- a mechanizmusból következően - a kereszténységhez semmi köze sincs! Ez kristálytisztán
MÁGIA, amely - igen - szigorúan OKKULT!!! Isten parancsa pedig, amelyet már az
ószövetségi népnek is kinyilatkoztatott, ezzel kapcsolatban nagyon egyértelmű: "Ne
akadjon közted senki, aki fiát vagy lányát arra készteti, hogy tűzön menjen át;
aki jövendőmondásra, varázslásra, csillagjóslásra vagy boszorkányságra adja
magát; aki bűbájosságot űz, szellemet vagy lelket kérdez; aki halottat idéz.
Mert aki ilyet tesz, utálat tárgya az Úr szemében; az Úr, a te Istened emiatt
az utálat miatt űzi el ezeket a népeket előled. Légy egészen hű az Úrhoz, a te
Istenedhez." (MTörv 18,10-13.) "Én vagyok az Úr, és senki más! Én alkotom a
világosságot, és én teremtem a sötétséget; én szerzek jólétet, s én idézem elő
a balsorsot is. Én, az Úr viszem ezt végbe, mind. ... Perbe szállhat-e alkotójával
a cserép a föld cserepei közül? Mondhatja-e az anyag megmunkálójának: "Mit
csinálsz?" És a mű: "Milyen ügyetlen vagy!"?" (Iz 45.6-7, 9.). A
válasz egyértelmű: NEM!!! Mi, keresztények, Egyházunkkal ma is valljuk, hogy:
"Istent felismerve első kötelességünk a benne való hit, a neki kijáró imádás;
hódolat és dicsőítés, uralma kizárólagosságának elismerése." (https://uj.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=20).
Erről a kizárólagosságról szól Isten első parancsolata: "I. Uradat,
Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!"
Mindezen érvekre talán most
legyintesz, kedves olvasó, és azt válaszolod, hogy: "én nem is vagyok vallásos,
római katolikus pedig pláne nem, így rám a fent leírtak nem vonatkoznak." Ebben
az esetben is arra intenélek, hogy a mágia, a bűbájosság, a varázslás minden
formáját tartsd távol az életedtől! Az ezzel való bárminemű foglalkozás ugyanis
rendkívül kockázatos és veszélyes dolog! Nemcsak azért, mert szinte tálcán
kínálja az általa kapott túl nagy hatalommal való visszaélés lehetőségét. Egyszer
egy, már nem a pályán lévő pedagógus számolt be nekem arról, hogyan fegyelmezte
tanítványait hipnózis segítségével(!) - sikerrel! (Az illető autogén tréninget
végzett.) Ezek a technikák, éppen azáltal, hogy "működnek", lelki függőséget okoznak
az azokat gyakorlókban. Ez a függőség pedig az adott technika sorozatos
alkalmazása által egyre csak erősödik, mélyül, attól függetlenül, hogy sikert, vagy
akár kudarcot hoz az alkalmazás eredményéül. Igen, még a sikertelenség is fokozza
a függőség érzését, hiszen a módszer - állítólag - sosem tévedhet. Így
kizárólag csakis az azt alkalmazó egyénben lehet a hiba, aki minden bizonnyal
elrontott valamit: nem hajszálpontosan hajtotta végre az utasításokat, vagy nem
koncentrált eléggé. S mi lehet minderre az egyén válasza? Csak egy: az, hogy
legközelebb megpróbálja az előbbinél százszorta nagyobb igyekezettel, pontosabban
és tökéletesebben végrehajtani az adott műveletet. Ez további görcsös
megfelelési kényszert eredményez benne, egy legközelebbi sikeres alkalom biztosítékának
teljes hiányával, mely aztán kitűnő táptalaját adja majd egy újabb
próbálkozásnak, azután újabbnak és újabbnak... a próbálkozásoknak így sosem
szakad vége, míg a technika, a módszer lassanként átveszi az irányítást az
egyén akarata, végül teljes személyisége fölött, akár annyira is, hogy egészen
megszűnik annak énje, szabad akarata. Helyette csupán a technika létezik, ami
nélkül az egyén már nem tud élni, mivel ennek hiányában teljes sikertelenségre,
kudarcra ítéltnek érzi magát. Kedves olvasó, talán láttál már súlyos
alkoholistát, drogfüggőt, szenvedélyes játékgépest, vagy súlyos dohányost,
gyógyszer-, vagy egyéb -függőt? Mert ezek a tünetek nemcsak rájuk, hanem a
súlyos "mágia-függőre" is éppúgy jellemzőek! Valaki, aki agykontroll tanfolyamra
járt, és szabad parkolóhelyet zsúfolt utcán rendszeresen agykontroll módszerrel
keresett, egészen úgy, ahogyan ezt a szakirodalomban olvashatta, egyszer arról
számolt be, hogy egy idő után a módszer csődöt mondott (nem akart működni). Az
illető, természetesen saját magában gondolván a hibát, elkezdett mind jobban és
erősebben koncentrálni, míg végül a sikertelenség tudata teljesen ki nem
készítette. Gondoljuk végig, mi lenne akkor, ha valaki ennél jóval nagyobb
dolgot várna egy ilyen technikától, mondjuk iskolai vagy munkahelyi sikert, jól
működő vállalkozást, párkapcsolatot, esetleg egészséget? Talán már te is feltételezed,
kedves olvasó, hogy katasztrófa!!! Az illető az utolsó talajt is elveszítené a
lába alól, hiszen minden bizalmát a módszerbe vetette. Hasonló mechanizmussal
szedheti áldozatait az alkohol, a drog és - megkockáztatom - a játékgép is. Sikertelenség,
kielégítetlenség esetén még több kell belőle, míg a személy így egyre jobban
függővé nem válik. És ebből az (élet)veszélyes ördögi körből mind nehezebb és
nehezebb lesz kilépnie, ha ez egy ponton túl egyáltalán lehetséges még... Egy
rádióműsorban hallottam a minap, hogy az alkoholizmus gyógyíthatatlan. Még azt
a "beteget" sem lehet gyógyultnak minősíteni, aki esetleg hosszú évek óta nem
iszik. A droggal kapcsolatban sem lehet sokkal jobb a helyzet. A
játékszenvedély pedig csak egy, még nála is nagyobb szenvedéllyel váltható ki. Ugye,
milyen rettenetes? Az ember, aki a technikák alkalmazása által végső soron
"teremtő" és "úr" akart lenni, most sokkal rosszabb helyzetbe került, mint volt
a mágiával való kapcsolata előtt. Istentől, vagyis Teremtőjétől kapott szabad
akaratát vesztett, teljes kiszolgáltatottságba süllyedt (rab)szolgává(!!!)
vált, akinek már semmije sincs, még hite és reménye sem, mert azt is elvette
tőle gonosz "rabtartó ura", az ördög. Naiv kisgyermekként az ördögöt félelmetes,
torzonborz sötétbarna alaknak képeltem el, a vaksötét éjszakában világító sárga
szempárral és egy hatalmas nyitott piros szájjal, s ez az alak hangos és rémisztő
"áááááá" kiáltással közeledik felém, hogy bekapjon és lenyeljen (mint a mesében
Piroskát a Farkas). J Ma azonban már világosan tudom: ezt az alakot úgy
hívják, hogy rabság, megkötözöttség, emberi méltóságtól való teljes
megfosztatás, amitől pokolibb, sátánibb állapotot elképzelni sem tudnék! A
foglyul ejtés (érzelmi manipuláció) eszközeit talán most már magad is felleled,
kedves olvasó, ha figyelmesen végigolvasod az e-mail elejét: "Tudom,
hogy már legalább 3x nem küldtem tovább... és most mégis: Tudom, hogy most meg
kell tennem, mert szükségem van rá!! Tudom, most te is megteszed; Hiszem,
együtt működni fog..." Az idézet utolsó két mondata különösen is aljas
szuggesztio! Ugye, kedves olvasó, már előtted sem kérdéses, mire megy itt ki a
játék? A lelked a tét! Egy gombnyomás az egész, amivel elküldöd ezt a kis e-mail-t
a szeretteid közül 12-nek. Igazán nem nagy valami! Cserébe pedig a megígért
áldás csak úgy dőlni fog rád! Mindent megkaphatsz, ami csak szem-szájnak ingere
- hirdeti az e-mail álnokul. Egyről azonban - a legfontosabbról - nem szól az
írás. Ezzel az egyszerű gombnyomással a lelked adod el az ördögnek... "Ezt mind
neked adom - mondta -, ha leborulva imádsz engem" (Mt 4,9). Ismerősek ezek
a szavak valahonnan, ugye? - Vagy most azt gondolod, hogy a szabadságától ily
módon megfosztott ember kötelékei nem olyan súlyosak, mint ahogyan ezt ezen
írásom feltünteti, s van mód arra, hogy e láncokat saját erődből levesd
magadról, csak újabb technika kérdése az egész? Nagyot tévedsz, ha ezt hiszed!
Ne próbálkozz az önmegváltással, mert úgysem fog sikerülni, akármilyen népszerű
és sokak által bevált technikát is találsz erre valamelyik újabb "nagysikerű"
"ezó" sztárirodalom legelső oldalainak egyikén. Az újabb technikák újabb súlyos
láncokat aggatnak rád, te pedig, ha lehet, még inkább belesüllyedsz a
rabszolgaság mélységeibe. Értsd már meg végre: nem vagy teremtő, csak
teremtmény; "csak por és hamu". Egy angol ének (https://www.youtube.com/watch?v=rBF8S9UU78I)
az ember (Istenhez képesti) kicsiségének érzékeltetésére a "féreg" szót
használja. Ennyi hát az ember mindössze... Mit adhatna egy ilyen lény
rabszolgatartójának megváltásáért cserébe, amije még van? Semmit! Akkor hát
rabságban marad örökre...?
"Örökre"... Vagy talán mégsem... Nem
a nagymama teszi el a lekvárt, a lelkek fölött pedig nem egy Isten ellen lázadó
angyal mondja ki a végső ítéletet. Az az Isten ugyanis, aki a világot
megteremtette, s akinek az első parancsolat értelmében minden dicséret, tisztelet,
hódolat és imádat kijár, erőben és hatalomban mérhetetlenül fölötte áll minden
teremtményének. Igen, az Őellene fellázadt rabtartódnak is, aki szintén
teremtmény, méghozzá az Ő teremtménye. A világ Ura azonban - rabtartóddal
ellentétben - nem kegyetlen zsarnok, hanem jóságos uralkodó, akinek gondja van
minden alkotására, még az utolsó csúszómászóra is. Hogyne volna gondja éppen
rád! Atyádként szeret téged (Mt 6,8-13), és elég gazdag ahhoz, hogy hathatósan
tudjon rajtad segíteni. Egyetlen Fiát küldte el, aki ezt a horribilis összegű
váltságdíjat életével fizette meg, ott, a kereszten, örökre! (Jn 19,30.) Igen,
Jézus kiontott Vére volt a te örök váltságdíjad. Amit te soha nem tudtál volna
megfizetni, azt Jézus, a te Megváltód kifizette helyetted, kiszabadítva téged
kegyetlen rabtartód fogságából. Nem vagy többé rab! Szabad vagy végre! És ezt a
szabadságodat Megváltódnak, Jézusnak köszönheted egyedül! - Fel tudod becsülni,
mily hatalmas ajándékban részesített téged a te Megváltód? Visszaadta emberi
méltóságodat és szabad akaratodat, melyet rabtartód fogságában elveszítettél. És
mindezt irántad érzett végtelen szeretetből tette! Nem azért, mert kiérdemelted
- ember ezt soha nem érdemelheti ki. Az Ő "örök szeretete" (Jer 31,3) nem nézi
a te érdemeidet. Ingyen kaptad, bármiféle ellenszolgáltatás nélkül, hiszen Megváltód
jól tudja: ezt úgysem tudnád kifizetni. Egyet viszont megtehetsz: Neki adod az
életed, visszavonhatatlanul - örökre! A fent már idézett angol ének ezt így
fogalmazza meg utolsó versszakában: "Ó Uram, eladom magam Neked; ez minden,
amit tenni tudok." A legtöbb tehát, amit adni tudsz, saját magad, de ez egyben
a legkevesebb is, amelyre a te megváltó Urad veled kapcsolatban méltó volna
igényt formálni. Add hát oda magadat és mindenedet Annak, aki a te megváltásod
által Mindened lett! - Vagy attól félsz talán, hogy ezzel a döntéseddel most az
Ő, akarat nélküli (adós)rabszolgájaként volnál kénytelen tengetni napjaidat
úgy, ahogyan ezt korábbi rabtartód uralma alatt tetted? Hogy bocsáthatna téged
újra rabságba az, aki a te teremtésedkor szabad akarattal ajándékozott meg,
majd kiszabadításod után ezt visszaadta neked? Hozzád is szólnak Jézus szavai,
melyeket hajdan Izrael fiaihoz intézett. Gondolkodj el rajtuk: "Ha kitartotok
tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az
igazság szabaddá tesz benneteket." (Jn 8.31-32.)
Kitartani Jézus tanításában - ez igen
nehéz feladatnak tűnhet, hiszen oly erős a csábítás az ellenoldalról. A Kísértő
hatalmas eszköztárral rendelkezik az ember megnyerésére, s általában ott támad,
ahol gyanútlan áldozatát a leggyengébbnek találja. A Biblia - Jézus
megkísértése kapcsán - három ilyen területet említ: 1. a testi vágyat (Mt 4,3),
a magamutogatást ("Ki, ha én nem": Mt 4,6), és a gőgöt: az evilági dicsőség és
hatalom hajszolását, az emberek csodálatának fúlzottan fontosnak tartását (Mt
4,9). Mindezeket tudomásul véve tehát, jogosan vetődik fel a kérdés: lehet-e
ilyen körülmények között is megmaradni Jézus tanításában? Azt mondom minden
nehézség ellenére is, hogy: IGEN! Mert bármily erővel is csábít a Kísértő, az
első lépést akkor is neked kell megtenned, szabadon. Ahhoz azonban, hogy helyes
döntést hozz, azt kell mérlegelned, szükséged van-e annyira az általa koncként
eléd odavetett javakra, hogy ezek miatt végül a szolgálatába állj? Vagy bízva a
te Teremtőd és Megváltód végtelen bölcsességében és gondviselő szeretetében,
Tőle vársz mindent. Én ez utóbbit választottam. 2013-ban kaptam meg ezt az
e-mail-t, és nem küldtem tovább. Mit ígért tehát ez az írás annak továbbküldői
számára? "Új
munkahelyet", "egy lakást", "anyagi sikert", ill. "házasságot". Most légy tanúja, kedves
olvasó, hogyan alakultak mindezek az én életemben.
Munkahely: Nem vágytam sem
új munkahelyre, sem új kihívásokra, de még nagyobb megbecsülésre sem, mint
amiben addigi főmunkahelyemen részem volt. Egy vágyam azonban mégiscsak volt:
állandó kinevezést szerettem volna kapni arra a munkakörre, amelyet akkor már
évek óta megbízási szerződéssel töltöttem be. Erre azonban - emberi számítások
szerint - nemcsak hogy esélyem nem volt, de "főállásomat" 2013. tavaszától már
nagyon komoly veszély fenyegette. Nem látva hát más lehetőséget, a következő
hónap első péntekén, egy szentmise keretében Jézus szentséges Szívének
ajánlottam egész munkámat, feltétel nélkül elfogadva mindennemű megoldását,
amit nekem szán. Nagyjából két hónappal később, a szerződésem lejártának napján
kolléganőm azzal az örömhírrel hívott fel, hogy véglegesítettek, és ha lehet,
még aznap délután írjam alá a munkaszerződésemet. Megkaptam a kinevezést!!! Ami
tehát "emberi számítások szerint" esélytelen volt, azt Jézus az Ő
mindenhatósága folytán megadta. Hiszen Ő mondta "Minden lehetséges annak, aki
hisz." (Mk 9.23.)
Anyagi siker: Nem vágytam nagy
gazdagságra sem, csak a legszükségesebbre: a mindennapi betevőre, amely éppen
elegendő. Megváltónk is így tanított bennünket imádkozni: "Mindennapi
kenyerünket add meg nekünk ma" (Mt 6.11). Állandó kinevezésemmel Isten -
csodálatos módon - ezt is biztosította a számomra.
Lakás: 2015. tavaszán -
úgyszintén kérő imámra válaszképp - Isten nemcsak egy lakást adott, hanem
valódi otthont is, amikor családi segítséggel végre megvásárolhattam azt a
házat, amelyben addig éltem, s amely gyermekkori emlékek miatt különösen is
kedves számomra. Ezt a házat aztán lélekben Istennek adva, a nagyszabású
felújítás is gond nélkül, rendben, és nem utolsósorban időben lezajlott.
Házasság: A tavalyi év
végén három órás csendes szentségimádáson vehettem részt, ahol Isten akarata
szerinti házastársat kértem. Annak a biztos tudásnak a lelki békéjével
térhettem haza, hogy Jézus hamarosan ezt is megadja majd.
Kedves olvasó, valóban szükséged
van a mágiára ahhoz, hogy vágyaid teljesüljenek? Isten, a világ mindenható Ura
egyben jóságos Atyád is, aki az Ő bölcsessége szerint gondoskodik rólad, és hókuszpókusz
nélkül is megadhatja neked mindazokat a dolgokat, amelyekre vágysz. Csak kérned
kell, hittel és bizalommal. Jézus is erre int: "Kérjetek és kaptok, keressetek
és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek! Mert aki kér, az kap, aki
keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak." (Mt 7,7-8.)
Tarts tehát ki Jézus tanítása
mellett. Így örökre szabad és boldog leszel.